Érdemes a legolcsóbb és az igényeknek leginkább megfelelő bankszámla-konstrukciót választani: a banki költségeken akár több tízezer forint is megspórolható, az ügyintézés pedig az egyablakos bankszámlaváltás révén rendkívül könnyű és egyszerű - tájékoztatta Tállai András az MTI-t.
A középiskolai diákok jelentős hányada elengedhetetlennek tartja, hogy a mindennapi oktatás része legyen a pénzügyi tudatosságra való nevelés, az alapvető pénzügyi-gazdálkodási ismeretek elsajátítása – mutatja a Pénziránytű Alapítvány friss felmérése.
A koronavírus-járvány enyhülése után a legtöbben utazásra, nyaralásra költenének, a BÁV Zálog szerdai közleménye szerint ugyanis a válaszadók 36 százaléka erre fordítana komolyabb pénzt. A nyaralástól alig maradnak el a lakásfelújításban gondolkodók, ezt 34 százalék említette a tervezett nagyobb összegű kiadások között.
A pénzügyi és megtakarítási piacon legtöbbször a nagy változások kényszerítik ki az innovációkat, ilyen volt idén a koronavírus berobbanása és a digitalizációra való átállás. Ettől függetlenül hosszabb távon az emberek szeretik a megszokott és bevált befektetési lehetőségeket, a piaci szereplők pedig úgy látják, nagy horderejú változás ebben nem is várható a jövőben sem. A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának záró panelbeszélgetésén a szakemberek elmondták, senki ne várjon új slágerterméket a következő 10 évben.
Az elmúlt egy évben 234 milliárd forint értékben vásároltak kizárólag a Magyar Posta hálózatában elérhető, nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz) - közölte a Magyar Posta szerdán az MTI-vel annak alkalmából, hogy egy éves az állampapír.
Az MNB az itthon legnépszerűbb internetes keresőprogramon és vonatkozó honlapja tartalmának megújításával tájékoztató kampányt indított a jogosulatlan, csaló befektetési szolgáltatókkal szemben az ügyfelek felvilágosítása érdekében. A cél a járványhelyzetben megnövekedett internetes forgalom idején az – egyre nagyobb számú – ilyen típusú online csalási kísérletek megelőzése, a fogyasztók védelme - írják közleményben.
A koronavírus okozta bizonytalan helyzet nagyobb megtakarítási hajlandóságot eredményezett az önkéntes pénztári tagok körében, sőt, van, ahol ez a taglétszám növekedésében is megnyilvánult – derült ki a nagy nyugdíjpénztárak vezetőinek válaszából. Ettől még a fiatalabb korosztály öngondoskodásra való hajlandóságának növelése még mindig az egyik, ha nem a legnagyobb kihívás a pénztárak körében, ebben a munkáltatóknak és az államnak óriási szerepe lenne. A Portfolio által megkérdezett pénztári vezetők egyetértenek abban, hogy a jóléti alapok elindítása jelentős löketet adna a pénztárszektornak és a nyugdíjrendszernek. Helli Józsefet, az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét, Marusinecz Tamást, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját és Nagy Csabát, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét kérdeztük.
Hatalmas összeget, alsó hangon is egymilliárd forintot csalt ki jelentős részben magyar befektetőkből egy magánszemély, U. Attila egy éveken át folyó séma segítségével. Okkal merül fel a kérdés: hogy tudott ez a látszólag magányosan dolgozó személy ennyi pénzt kicsalni befektetőiből?
Hatalmas összeget, alsó hangon is egymilliárd forintot csalt ki jelentős részben magyar befektetőkből egy magánszemély, U. Attila egy éveken át folyó séma segítségével. Az MNB egy csütörtökön közzétett határozatban bejelentette, hogy 275 millió forintos bírságot szabtak ki rá és a befektetők tőkéjéből félmilliárd forintot lefoglaltak, de úgy tűnik, hogy a teljes lenyúlt befektetői vagyon még nincs meg. Jogosan merülhet fel bárkiben, hogy tudott ez a látszólag magányosan dolgozó személy ennyi pénzt kicsalni befektetőiből, az igazság viszont az, hogy tevékenységét U. Attila egy profi céges hálóval fedezte. Úgy tudjuk, még akkor is próbált további pénzösszegeket kicsalni befektetőiből, amikor már a hatóságok célkeresztjében volt.
Minden lesz, csak nem egyszerű az európai alapkezelők számára az elkövetkező időszak: erősödik a költségnyomás, a jövedelmezőségi mutatók romlanak, a szabályozói elvárások sokasodnak, a koronavírus-válság pedig minderre még rátett egy lapáttal, így az európai szolgáltatók körében is jelentősebb konszolidáció várható. Dean Frankle-t, a BCG nyugat-európai, dél-amerikai és afrikai vagyonkezelői szegmensének igazgatóját és Christian Klingkowskit, a BCG alapkezelői és pénzügyi intézményi piac vezető elemzőjét kérdeztük arról, milyennek látják az európai alapkezelői szektor jövőjét, miután nemrég jelent meg globális vagyonkezelői tanulmányuk. Érdekes különbségekre világítottak rá a szakértők a nyugat- és kelet-európai befektetők kapcsán: nyugaton például a részvénybefektetések az erősebbek, keleten a befektetők jobb szeretik szakértő kezekre bízni alapjaikat.
Jelentősen javult a magyar háztartások anyagi stabilitása a két évvel ezelőtti szinthez képest, és a duplájára nőtt azok száma, akik tudatosan tervezik a pénzügyeiket - közölte a Pénziránytű Alapítvány az MTI-vel pénteken.
A bizalmi vagyonkezelés keretein belül biztonságos erőd mögé vonhatjuk a “családi ezüstöt”, sőt az intézmény lehetőségeit kihasználva a stratégiai döntéseket is egyetlen, átlátható és jól megerősített központból tudjuk végrehajtani, legyen szó akár a befektetési portfólió diverzifikálásáról, a családi vészhelyzeti forgatókönyvről vagy egy potenciális hitelezőktől védett vállalati struktúráról. Antall Györggyel és Illés Istvánnal, az APELSO TRUST Zrt. vagyonkezelő vállalatcsoport cégtársaival beszélgettünk az elmúlt hónapok tapasztalatairól.
Erősíteni kell a lakosság pénzügyi tudatosságát – erre a következtetésre jutott a lakosság pénzügyi sérülékenységét vizsgáló számvevőszéki elemzés. Az ÁSZ elemzői rámutatnak: a lakossági hitelezés 2017-től megkezdődött dinamikus növekedése nem járt együtt a lakosság pénzügyi sérülékenységének olyan mértékű növekedésével, mint ami a 2008-ban kirobbant válságot megelőző évek lakossági eladósodását jellemezte, ugyanakkor továbbra is vannak kockázatok. Mint írják: napjainkban az új hiteleken belül egyre nagyobb arányt képviselnek a személyi hitelek, amelyeknél nagy a visszafizetési kockázat, különösen az alacsony jövedelemmel rendelkezők esetében. A koronavírus-járvány következtében kialakult krízis rendkívül élesen rámutatott, hogy a hitelfelvétel mindig növeli egy háztartás pénzügyi sérülékenységét, hiszen ismét kormányzati intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy sok ezer háztartás fizetésképtelenné válását el lehessen kerülni – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.
Kedden bevezette a Revolut Magyarországon is a Revolut Juniort, egy 7-17 éves gyerekek, illetve szüleik számára kifejlesztett pénzmenedzsment alkalmazást - írja a fintechcég sajtóközleményben.
Idén január végén lezárult a bankok tájékoztatása a fogyasztóknak a változó kamatozású jelzáloghitelek kamatkockázatáról. A pénzügyi intézmények - az MNB egy ajánlását teljesítve - mintegy 109 ezer fogyasztónak küldtek levelet arról, hogy a változó kamatozású jelzáloghitelüknél a kamat esetleges emelkedése milyen törlesztőrészlettel járna, összehasonlítva többféle rögzített kamatozású jelzáloghitel törlesztésével. A pénzügyi tudatosságot növelő akció nyomán az ügyfelek így a kamatkockázat ismeretében hozhatnak döntést. Bár eddig csak két százalékuk váltott át fix kamatozású jelzáloghitelre, a mostani változékony helyzetben ez az arány tovább nőhet - derül ki Dr. Almási Adrienn, a Magyar Nemzeti Bank vezető fogyasztóvédelmi szakértője és Palicz Alexandr, az MNB közgazdasági elemzője cikkéből, melyet a Pénzcentrumon jelentettek meg.
Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett. A nyugdíjfelmérést részletesen is bemutatja Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője a Portfolio csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciáján.
A pénzügypolitikát alakító intézmények vezetői és munkatársai egyre lelkesebb és egyre megtévesztőbb győzelmi jelentésekkel árasztják el a szakmai és a laikus közvéleményt a MÁP+ papírok kapcsán. Ezek egyike az “MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír” a Portfolio-n december 5-én jelent meg. Az MNB munkatársai elemzésükben főként a kötvényhez kapcsolódó többletkamat- és forgalmazási kiadásokra összpontosítanak. Megállapításaik összességében és részleteiben is tévesek, félrevezetőek.
A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.
Nem akar minden szolgáltató a szuperállampapír elsődleges forgalmazója lenni, ráadásul nagyon sok bank kiszolgáltatott helyzetbe navigálta magát a MÁP+ eladásával, így kérdés, mit hoz a következő év – árulta el Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban, aki szerint ha valaki év elején MÁP+ helyett hosszú lejáratú dolláros állampapírt vett, közel 32%-ot is tudott keresni rajta. Kitért arra is, milyen a befektetési világ két évvel a MiFID 2 bevezetése után, hogyan lehet felismerni egy jó privátbankárt és milyen befektetési alapokat kellene piacra dobni ahhoz, hogy Magyarországon is legyen értelme a független tanácsadásnak.